Legjobban a végállomást szeretem.
Na nem csak azért mert az az utazásom végét jelenti, bár ez sem utolsó szempont.
Buszra szállni a végállomáson a legjobb. Olyankor az ember megfigyelő és nem zsákmány a kiéhezett emberek számára. Nem tudom megfigyelték-e, de akármilyen más megállónál felszállni veszélyes.
Olyankor az ember préda, védtelen zsákmány a közösség új tagja, egy Alien. Furán néznek rá, egészen addig a pár megállóig, míg meg nem szokják jelenlétét, befogadják, immáron elkezdik őt is lökdösni, a helyére pályáznak, és ekkor jön a megváltó vérfrissítés. Ilyenkor áldozatunkból vadász lesz és ő –immáron teljes jogú utastársként- méregetheti az újonnan felszállókat.
folyt.köv
ui.: Tessék mosolyogni!!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.